2010.11.1 - Halottak napja.
Ezzel a dátummal kezdődik blogos pályafutásom.
Nem terveztem meg, hogy mikor írok, mennyit egy nap stb. Amikor jön, akkor osztom az áldást :D
Már régóta terveztem ezt a kis bűntettet. A megvalósítására azonban a mai napig várnom kellett. Miért éppen most? Azt még én sem tudom. Mert, csak, kellett. Valami hajtott, hogy megtegyem, én pedig nem álltam ellent neki. Van is erre egy jó mondás: "Mindennek ellent tudok állni, kivéve a kísértésnek!"
Az emberek nagy része nem is tudja, nem tudhatja, hogy ez mennyire igaz. Gondolok itt most pl. azokra az emberekre akik nem tudnak ellentmondani egy-egy káros szenvedélyükre. Mi pedig, akik ezt kívülről látjuk elképzelni sem tudjuk, miért kezdtek egyáltalán bele, amikor még a csapból is ezeknek a káros hatása folyik... Elítéljük őket! Anélkül, hogy tudnánk mi történt velük, mi vitte rá őket. Segíteni? Ugyan szóba sem jöhet... nem szeretnénk, hogy bármi közünk is legyen hozzájuk. Ha pedig a mi családunkban fordul elő? Akkor igyekszünk el titkolni, nehogy megtudja valaki. Tisztelet persze a kivételnek.
Na, de elkanyarodtam az eredeti témától... Hajlamos vagok csapongani a dolgok között. Ezért sem fejezem be az irásaimat.
Az írásaim címszóval illetem őket,de ezek csak leírt kis semmiségek. Tehetség nélkül elég nehéz nekiugrani és használhatót alkotni. Olyan művet, amire bátran azt mondhatjuk ...igen, ezt mi írtuk. Bár azt hozzá kell tennem, hogy tehetsége mindenkinek van. A nehéz ezt kibontakoztatni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése